2011. december

migrén

ha a hét izgalmai (betörtek hugomhoz, zsófi lába ismét bevörösödött, és mentünk vérvételre, kórházba) nem lennének elegek, akkor ma pelenkázás közben azt vettem észre, hogy szép lassan elkezdek nem látni. akinek volt már migrénje, az az igazi, látáskiesős, fejszaggatós fájdalmas, az tudja, miről zagyválok. na ez az volt.... pont, mint szülés után....

szerencsére ez is úgy végződött, mint szülésnél - vagyis a fájdalom most elmaradt, de a látáskieséssel töltött 30 perc, na azt nem kívánom senkinek.... persze az első az volt, hogy zsófit azonnal beleraktam a kiságyába, adtam neki pár ne-bánts-játékot (így volt szegénykém csak biztonságban, és ez volt az első), és rohantam gyógyszert bevenni, meg masszíroztam a nyakam, halántékom, dörzsöltem a füleim, lábaimat az égnek emeltem... nem tudom, mi használt, vagy minden kellett hozzá, de most jó lett a vége.

remélem, a hétre vége az izgalmaknak.....

de hogy pozitív legyen a vége: boldog születésnapot, édesapa!!! :D